Ha az ember sportol, tudja, hogy vannak pillanatok, amikor nehéz rávennie magát az edzésre. A munka és egyéb mindennapi tevékenységek mellett ráadásul a sportolás is kemény munkát és odafigyelést igényel. Így különösen fontos, hogy az adott személy a választott sportágában a minőségi edzésformán kívül szórakozást is találjon.

Látszólag a funkcionális fitnesz inkább megterhelő meló, semmint szórakozás. Zabos Gergely, a Bro’z Debrecen teremvezetője, edzője és a Cívis Multisport Sportegyesület (CMSE) elnöke azonban más véleményen van:

„A funkcionális fitnesz éppenséggel újítást hozott be a fitneszen belül azzal, hogy csapatban lehet művelni a gyakorlatokat (értsd csoportos órákon, de persze tényleges csapatban versenyezni is lehet). A korábbi nagyok mint például Arnold Schwarzenegger rengeteget tettek a fitnesz, a bodybuilding népszerűsítéséért már az 1970-1980-as években, de a konditermi fitnesz önmagában egy magányos sport” – fogalmazott Zabos Gergely.

Mégis felmerülhet bennünk, mi újat tudott még hozni a funkcionális fitnesz a megjelenésével. A teremvezető szerint a fizikumot optikailag és kűrrel bemutató fitnesz és bodybuilding esetében hiába lehet potenciálisan egy edzőpartnerrel együtt edzeni, végső soron a versenyeken mindenki saját magáért, a saját dicsőségéért küzd.

„A funkcionális fitnesz azonban azt a változást hozta, amelyet a csapatsportokban ismerünk: ugyanis itt – mivel csapatban tartjuk az edzéseket – jobban lehet segíteni, ösztökélni a másikat a jobb teljesítményre” – hangsúlyozta a CMSE elnöke.

KÜLÖNLEGES SPORTÁGKEVERÉK
A sportág tehát egyrészről csapatban edzést hozta be újítás gyanánt, azonban Zabos Gergely szerint van más hozadéka is. Mint fogalmazott, a funkcionális fitnesz a fitneszen belül olyanná vált mint a harcművészetekben az MMA (Mixed Martial Arts, vagyis kevert harcművészetek, amelynek művelői többféle küzdősportot és harcművészeti technikát kevernek benne).

„Újításként hozta be a fitneszbe a gimnasztikai elemeket, a szertornát, a talajtornát, ebbe belekeverte az olimpiai súlyemelést, a triatlon elemeit, az úszást, futást és a biciklizést és némileg az evezős sportágak közül az evezőgépet is. Így egy sportágkeveréket csinált” – emelte ki a teremvezető.

Hozzátette, ez például olyan eredményt hozott, hogy csak az olimpiai súlyemelésből nagyjából száz gyakorlatot tudnak elvégezni a sportág művelői, de a szertorna révén is rengeteg gyakorlat van a sportágban.

„Tehát tízezer féle variáció, kombináció létezik a gyakorlatokban, ami azt jelenti, hogy egyrészt sokkal élvezhetőbbé vált a fitnesz, másrészt bárki megtalálhatja ebben a sportágban az erősségeit és a gyengeségeit is. Ha van erősséged, azt pedig élvezni is tudod” – magyarázta Zabos Gergely.

ÁLLANDÓAN TUD MOTIVÁLNI A SPORTÁG
A teremvezető egy egyszerű, de megvilágosító példát hozott a sportág különlegességére: „Ha valaki jobban szeret futni, akkor jobban élvezi a feladatok állóképességi részeit, de olyan is akadhat, aki inkább a gimnasztikai részt szereti, például jobban tud húzódzkodni. A lényeg az, hogy mindezeket a sportolók csapatban művelik, így folyamatosan látják egymás erősségeit, amivel állandóan motiválni tudják egymást!” – nyomatékosított a teremvezető.

Egyszerű pszichológia ez, mivel az ember egy ilyen közegben nem szeretne ‘lemaradni’, ezért jobb teljesítményre törekszik. Zabos Gergely szerint azonban van, ami még ennél is fontosabb: „A legszebb az egészben, hogy azokban a feladatokban, ahol picit egymás ellen lehet versenyezni, és ahol kevert gyakorlatok vannak, ott egymást kiegészítve, segítve lehet végezni a gyakorlatokat. Erre pedig több ezer variáció van” – fogalmazta meg a CMSE elnöke.

Úgy tűnik, a funkcionális fitnesz ezzel képes egészséges versenyhelyzetet teremteni, közben folyamatosan motiválni a művelőit.

FOLYAMATOSAN JOBB TELJESÍTMÉNYRE SARKALL
A teremvezető hozzátette, magasabb szinteken is igazságosan működik a sportág:

„Mindenkinek megvannak az erősségei és gyengeségei. Előbbivel rá tud verni köröket a másikra, utóbbival meg hátrányba tud keveredni. Így a cél, hogy dolgozz a gyengeségeiden, nehogy hátrányba kerülj. Ehhez pedig jön, hogy a funkcionális fitnesz nincs súlycsoportokba bontva, mert igazából nem tudsz feltétlen előnyt kovácsolni abból, hogy nagydarab vagy, erősebb vagy, mert lehet, hogy a gimnasztikában hamarabb elfáradsz” – osztotta meg gondolatait Zabos Gergely.

Következik a fentiekből, de nagyon fontos rögzíteni, hogy a funkcionális fitnesz azonnali sikerélményt tud nyújtani még a kezdőknek is.

„Itt mindenki megtalálhatja azt, miben jó, mert rendkívül színes ez a sportág. Nincs alkati kérdés, ezt bárki tudja csinálni” – fogalmazta meg zárszóként a CMSE elnöke.

Gaál Csaba